A kanyaró éve – 2017.

Itthon is begyűrűzött a járvány?

Itthon is begyűrűzött a járvány. Makón egy 39 éves román férfibeteg fertőzött meg 13 egészségügyi dolgozót. A makói betegek otthonukban gyógyultak ebből a veszélyes és „halálos” betegségből. „7 kanyarós magyar beteg úgy lett kanyarós a 13-ból, hogy kettős oltást kapott, tehát elvileg védett – ennek okát vizsgálják.” – írja a HVG ez év márciusában. A vizsgálati dokumentáció természetesen minket is érdekelt, ezért levélben kerestük meg a Makói Kórház Igazgatóját, a Magyar Orvos Kamarát, és az Egészségügyi Tudományos Tanácsot is.

search-1013911_1920

Arra a lényeges kérdésre, hogy milyen vírustörzs fertőzött Makón, mindezidáig a hivatalos szervek megtagadták a választ – ahogy arra sem válaszoltak, mi lett annak a vizsgálatnak az eredménye, amely azt volt hivatott kideríteni, hogy az előírások betartásával immunizált áldozatok miért lettek mégis kanyarósak? Ha a makói vírus a romániai vírussal azonos lett volna, valószínű, hogy azt sem a kórház, sem pedig azon keresztül a témával bőven foglalkozó média nem hallgatta volna el.

Mégis mi történt?

Lehet, hogy a hazai, „Romániából eredő kanyaró” mégsem romániai eredetű kanyaró? Hisz maga az oltás is okozhat fertőzést és akár járványt is! Ilyen esetben a betegséget épp az immunizált emberek terjesztik tovább. Sajnos sokszor a teljesen egészséges gyermekekben is továbbterjed. A szicíliai, a new-yorki, a kanadai British Columbia illetve Alberta állambeli helyi kanyarójárvány kitörésekor a frissen immunizált gyermekeket vizsgálták az oltás után bekövetkező kanyaró kiütések miatt, klinikai vizsgálatok keretén belül. A nukleinsav-teszt során megállapították, hogy vakcina eredetű kanyaró vírus jelenléte mutatható ki a beoltott gyermekek vizeletében és garatnyálkahártya kenetében. A kutatás egyértelműen bizonyította, hogy az egészséges gyermekek immunizálását követően a kanyaró vírus a vizelettel az 1. naptól akár 37. napig kimutatható, fertőz illetve a kanyaró tünetegyüttesét okozza, 39-40 ºC-os lázzal, kiütéssel, kötőhártya-gyulladással és felső légúti fertőzéssel.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a vírus a kétszer oltottakban is gyakran tovább él és fertőzőképes marad, így járványokat idéz elő az oltottak körében is. Csak látszólagos az az ellentmondás, hogy amennyire növekszik az oltással szerzett védelem a népességben, annál valószínűbben alakulnak ki kanyaró járványok. Ennek oka a frissen beoltottak fertőzőképessége, illetve a valódi kanyaróval sosem találkozott emberek egyre nagyobb (90-95%-os) aránya, akiknek az életre szóló védettsége elmarad.

Megvéd-e az oltás a kanyarótól?

Egy olyan közösségben, ahol jó az általános higiénia, tiszta az ivóvíz, megfelelő a tápláltság, a vitaminellátottság, és helyes a fertőzés kezelése, a kanyaró szövődményei extrém ritkák. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint a kanyaró általában nem igényel kezelést, nincs is rá specifikus gyógyszer. Ágynyugalom, lázcsillapítás, elegendő folyadék bevitele általában elegendő. Szövődmények többnyire akkor lépnek fel, ha a beteg immunrendszere valamilyen okok miatt meggyengül. A súlyos szövődmények sokkal ritkábbak – ilyenek a tüdőgyulladás, májgyulladás, hörghurut és croup, a vérlemezkék számának csökkenése és a legsúlyosabb, az agyvelőgyulladás, amely halálhoz is vezethet. Emellett viszont a kanyaró betegség kiállása a későbbi allergiás megbetegedések elszenvedésének valószínűségét csökkenti. A kanyaró elleni vakcina hatásosságát ugyanakkor még senki nem bizonyította – a gyakorlati alkalmazás tapasztalata sajnos inkább a hatástalanságot támasztja alá.

01_kanyaro

Kanyaró paradoxon?

Bár a kanyaró betegséget kutató tudósok régóta tisztában vannak az ún.  kanyaró paradoxon” létezésévelazaz  hogy miközben a kanyaró átoltottság növekszik (95-99%), a kanyaró betegség az oltottak betegsége lett. További kutatások azt is leírták, hogy a „kanyaró paradoxon” mögött, egyrészről a népességnek olyan hányada áll, akik nem reagálnak megfelelően az oltásokra (azaz nem alakítanak ki megfelelő védettségi szintet – ezt Amerikában csak a gyermekek körében 4,7%-ra becsülik), másrészről még az oltásra jól reagáló személyek esetében is, az oltás által kiváltott ellenanyagszint lecsökken idővel (azaz a gyermekkori oltások sem védenek már). A mesterséges oltásokkal megszerezhető immunitás nem egyenlő a természetes úton átvészelt tartós, életre szóló immunitással – tehát, ha populációs szintű átoltottságról beszélünk, a felnőttek (a teljes lakosság) immunvédelme SEM kielégítő. Ez egy tudományosan elismert paradoxon, a magyar szakma mégis értetlenkedve áll a jelenség előtt.

Összefoglalva az eddigieket

A kanyaróbetegség előfordulása az egészségügyileg és higiénésen elmaradott térségekben és népesség körében valószínűbb. Ugyanakkor a jól táplált és a javasolt oltásokat megkapó társadalmi rétegek körében is egyre gyakrabban jelenik meg a betegség. A kutatások bizonyítják, hogy ez utóbbi esetekben a megbetegedéseket az oltásból eredő vírus okozza. Az eddigiekből az tűnik ki, hogy az egészségi állapot és a higiénia nagyobb jelentőségű, mint az oltottság a kanyaró megelőzése tekintetében. Szükséges-e egyáltalán kényszerrel oltani a mai világban, amikor az oltás következtében gyakrabban alakul ki betegség, mint anélkül?

Miről nem szoktunk hallani az MMR-vakcinákkal kapcsolatban? 
– avagy beszéljünk a mellékhatásokról

Magyarországon egykomponensű kanyaróoltás nincs forgalomban. Kanyaró ellen hazánkban két kombinált, kanyaró (morbilli), mumpsz, rubeola vakcina használatos: az M-M-RVaxpro és a Priorix.

A teljesség igénye nélkül idézünk mellékhatásokat a két vakcina betegtájékoztatójának 4. pontjából M-M-RVAXPRO és Priorix:

  • Lázgörcs (olyan görcsök, amelyek magas láz esetén jelentkeznek);
  • Allergiás reakciók.
  • Steril agyhártyagyulladás (láz, rosszullét, hányás, fejfájás, nyakmerevség és fényérzékenység); a herék duzzanata; középfülgyulladás; begyulladt nyálmirigyek; a szokásostól eltérő kanyaró
  • Súlyos allergiás reakció, mely magában foglalhatja a nehézlégzést, az arc feldagadását, helyi duzzanatot és a végtagok feldagadását.
  • Görcsrohamok láz nélkül; gyermekeknél lázzal járó görcsrohamok; bizonytalan járás; szédülés; az idegrendszer (agy és/vagy gerincvelő) gyulladásával járó betegségek.
  • Izomgyengeséggel, rendellenes érzékeléssel, a karok, lábak és a törzs felső részének bizsergésével járó betegség (Guillain-Barré szindróma).
  • Fejfájás; ájulás; idegrendszeri rendellenességek, melyek gyengeséget, bizsergést vagy zsibbadást okozhatnak; a szemideg zavarai.
  • A látás megváltozásával járó, a szemben lévő ideghártya (retina) gyulladása.
  • Süketség.
  • Köhögés; lázzal vagy anélkül járó tüdőfertőzés.
  • Viszketés; a bőr alatti zsírszövet gyulladása; piros vagy lila, lapos gombostűfejnyi kiütések a bőr alatt; megkeményedett kiemelkedő bőrterület; a bőr, szájüreg, szem és/vagy nemi szervek kifekélyesedésével és felhólyagosodásával járó súlyos betegség (Stevens-Johnson szindróma).
  • Ízületi fájdalom és/vagy duzzanat (általában átmeneti, ritkán idült); izomfájdalom.
  • A vérerek gyulladása.
  • Pontszerű vagy kis foltos vérzések vagy könnyebben kialakuló bevérzések, a vérlemezkék számának nagymértékű csökkenése következtében;
  • Hirtelen előforduló, életet veszélyeztető allergiás reakciók;
  • Az agy, a gerincvelő, illetve a perifériás idegek fertőző betegsége vagy gyulladása, amely átmeneti járás (egyensúly) zavarokat és/vagy a mozgások akaratlagos irányítási képességének átmeneti elvesztését, egyes idegek tűszúrásszerű érzettel járó gyulladását, érzékelésvesztést, illetve a mozgásképesség károsodását okozhatja (Guillain-Barré szindróma);
  • A vérerek szűkülete vagy elzáródása;
  • Eritéma multiforme (tünetei közé tartoznak a piros, gyakran viszkető, kanyaróhoz hasonló bőrfoltok, amelyek a végtagokon kezdődnek és néha az arcon és a test többi részén is előfordulnak);
  • Kanyaró- és mumpsz-szerű tünetek (közte átmeneti, fájdalmas hereduzzanat és duzzadt nyaki mirigyek).
  • Bőrkiütés;
  • Felső légúti fertőzések.
  • Középfül-fertőzés;
  • Nyirokcsomó-duzzanat a nyakban, a hónaljban vagy az ágyékban;
  • Álmatlanság;
  • Szemvörösség, szemirritáció és könnyezés (kötőhártya-gyulladás);
  • Hörgőgyulladás (bronchitisz);
  • Fültőmirigy-duzzanat;
  • Hasmenés, hányás

Továbbá amennyiben valamelyik oltóvírus immungyengülést hoz létre (pl. a kanyaró jellegzetessége) a többi vírus elleni védelem gyengülése miatt akadályozott az oltóvírus elpusztítása és tartós hordozó állapot alakulhat ki: a vírus genetikai és autoimmun betegségeket, indít(hat) el, előre nem belátható következményekkel. Például konkrét tanulmányok szólnak autoimmun májgyulladásról, autizmusban a bélhámsejtek, az agyvelő érintettségéről. Azaz a beteg szövetekből kimutatható az oltóvírus.

A fentiek tekintetében elgondolkodhatunk a vakcina előnyein és hátrányain!

A romániai és hazai járványügyi intézkedésekről egy későbbi cikkükben számolunk be.

Ha kíváncsi vagy egy másik aspektusra is: olvasd el ezt. Miért  nem bízhatunk a kötelezés alapjául szolgáló “tudományos” statisztikákban?
Kép1: pixabay.com
kép2

One thought on “A kanyaró éve – 2017.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s