Ki mit tenne a helyemben?

Semmi garancia nincs arra, hogy megvédi őt az oltás, sem arra, hogy 
nem öli meg.

beyond-2753554_1920Fiam 11 éves múlt.

Két iskolai kampányoltást kapott: októberben MMR (Mumpsz, Rubeola, Kanyaró ellen – PRIORIX) és november elején DTaP (​Szamárköhögés, Tetanus, Torokgyík – BOOSTRIX)

November közepén kezdődtek a problémák sportoló, egészséges gyermekem egészségével.   Semmit sem evett, mindentől hányingere lett, volt, hogy hányt is. Elvittük az orvoshoz, említettük, hogy oltásokat kapott – előtte ugyanis egészséges volt. Ő persze zsigerből rögtön rávágta: „nem attól”. Igazából végig sem hallgatott bennünket. Vérvételre küldött, ahol a dolgozóknak feltűnt, milyen sárga a fiunk szeme fehérje. A sürgősségi vérvételre a férjem tudta elvinni. Annyira magasak lettek a májenzim értékei, hogy kórház lett a vége. Infúzióra tették, kerestek neki ágyat és mi csak vártunk egy szobában.

A férjem étel után kajtatott, mert a fiam aznap reggel óta semmit nem evett. Mikor itt is jeleztük, hogy „oltásokat kapott a fiunk”, teljesen figyelmen kívül hagyták. Hiába kértem többször, hogy figyeljenek erre a lehetséges okra is. A folyosón kihelyezett kórlapra az volt ráírva: Hepatitis, de nekem erről semmit nem mondtak. Végig a fiúnkkal voltam, semmi mást nem kapott, csak infúziót. Azt gondoltam, csak ráírták a kórlapra a gyanújukat, de még semmi nem igazolta, hogy tényleg hepatitis lett volna. Különben is honnan kapta volna el? A fiunk egyre sárgább lett, erre sem mondtak semmit – a hepatitis A maradt a feltételezett diagnózis. Folyamatosan megfigyelték, hogy javul-e az állapota. Mikor rákérdeztem, azt mondták – sajnos rosszabbodhat is. 3 cm-rel nőtt meg a mája.

Ahogy a kórházban az idő telt, a fiam egyre sárgább és sárgább lett, közérzetileg szerencsére egész jól volt. Keveset ivott, emiatt folyamatosan infúziót kapott. Nemsokára ismételt májfunkció mérés – reméltem jobb eredményt hoz, mint amikor bekerültünk a kórházba. Vettek vért és azt is reméltem, hogy végre közlékenyebbek lesznek az eredménnyel kapcsolatban. Megkérdeztem egy doktornőt, aki látott már a fiaménál rosszabb májeredményeket is, meggyógyultak-e ezek az emberek? Nos, nem igazán: májátültetés volt a vége. Úgy éreztem, talán inkább mégis jobb, ha nem mondanak semmit. A hétvége miatt laboreredményünk sem volt, nem lehetett kideríteni, hogy mi a baja a fiunknak. Végig olyan érzésem volt, hogy nem tudunk semmit. A vérkép ez alkalommal rosszabb lett, mint amikor bekerültünk. A kórházban – miközben csak vártunk és vártunk, hogy a fiunk jobban legyen olvastam, hogy 4 ember kapott idült májgyulladást gyógyszerektől. Az egyik doktornő kérdezte is, nem szedett-e új gyógyszert a fiunk? Nem, semmilyen új gyógyszert nem szedett, csak oltásokat kapott! Már a 8. orvosnak próbáltam ezt elmondani, de senki nem reagált sokat a mondandómra – ahelyett, hogy komolyan megvizsgálnák ezt a lehetőséget is. Nem tudták mi a baj és nem tudtak tenni semmit sem. A fiam vérképe egyre rosszabb lett, rosszabb, mint mikor bekerültünk.

medic-563423_1920A következő vérvételnél már a vére is be volt sűrűsödve – infúzió mellett is. A nővérkék azt mondták, azért, mert nem ivott éjszaka – pedig egész nap megivott 2,5 l almalevet! A kórlapon annyi volt: dehydratálódik. Kapott K-vitamint és ultrahangos vizsgálatot írtak ki. A vérkép ugyan rosszabb volt, de szerencsére közérzetileg – hála Istennek – jól érezte magát. Az ultrahang eredményei szerint a mája és a lépe mérsékelten megnagyobbodott, az epefal megvastagodott és ödémás lett. Vettek székletmintát is, hogy megtudják, mi okozta az elváltozást.

Hepatitis A-ra negatív lett a vizsgálat, és vártunk a friss székletminta eredményekre, hátha abból megtudhatunk valamit… bármit. Az ajtónk előtt hallottam, hogy az orvosok biopsziát emlegettek. A következő vérkép eredménye szerint a bilirubin értéke is tovább rosszabbodott. Az igazság, ami mellbeütött, az volt, hogy tényleg őszinte tanácstalanságot láttam rajtuk. Egy hete voltunk már bent a kórházban, 6 vérvételen túl, csak amit itt a kórházban vettek le, de még mindig nem lehetett tudni mi okozza a májgyulladást.

Végre aztán az ijesztően magas bilirubin érték majdnem stagnált, minimálisan romló eredményeket kaptunk. Reméltem, beindult valami gyógyulás és a rossz értékek jóra fordulnak. Miután végleg kizárták a hepatitist, áthelyeztek egy másik kórházba, hepatológiára. Itt is vettek vért, jó sokat, vártuk az eredményeket. Nagyon kedves doktornőnk volt, elmondta, mire nézik elsősorban: hogy az immunrendszere nem támadta-e meg a saját máját. Reméltem, nem autoimmunitásról van szó, mert az nagyon csúnya lenne – ráadásul elismert oltási mellékhatás is. Rettegtem, de mindezek mellett is a fiam jól viselte a megpróbáltatást, igazi hős volt. Infúziót itt nem adtak neki, de ismét levettek egy halom vért, reménykedtünk a jobb eredményekben. Sajnos az értékek változatlanul rosszabbodtak, bármilyen vizsgálatot végeztek el, mindenre negatív volt az eredmény. Később már az autoimmunitás eredménye is negatív lett. Néztek ritka betegségeket is. Negatív. Reméltem, bizakodtam, imádkoztam, hogy Karácsonyra hazaérünk.

A vírusokat is kizárták, aztán a főorvos elmondta, májbiopsziát kell végezzenek, mert annyira a sötétben tapogatóznak. Ha ott sem találnának semmit, akkor lenne nagy baj, mert az értékek még mindig egyre romlottak. Ahogy kijött a műtőből, az orvosok azt mondták: rendben volt minden. A biopszia eredményére állítólag heteket kellett volna várni, a nővérke szerint viszont biztos meggyorsítják a fiamnál. Ment újra az infúzió, a műtét után hányt, nem volt túl jól. Valószínűleg mindez az altatás mellékhatása lehetett. Borzasztó volt nézni, mennyire szenved. Átaludta a napot – mi meg reménykedtünk tovább.

És végre lett olyan enzim érték, ami javult, és lett olyan is, ami csak kis mértékben romlott. Egyszer mértek az első kórházban is jobb értéket, azután mégis a romlás folytatódott – é s újra megtörtént – az átmeneti javulás után újra romlani kezdtek az értékek. headache-1540220_19205 féle gyógyszert kapott – összesen napi 18 tablettát. A biopszia eredménye alapján sem derült ki semmi. Csak gyanítják, hogy esetleg mégis autoimmun eredetű a probléma – és eszerint kezdték el a szteroidos protokollt.

Lelkileg ekkorra én is teljesen kikészültem. Az orvosunk azt mondta, nem alszik a fiam miatt. Tényleg lelkiismeretes volt, de most ő sem tehetett mást, mint hogy reménykedett a szteroidok alkalmazását követő jobb értékekben. A szteroid kúra mellett először javultak is az eredmények, majd újra romlani kezdtek. Más, megkeresett orvosok – csendben – elmondták nekünk, hogy el tudják képzelni, hogy az oltások okozták a fiunk szenvedését. Szülinapja alkalmából kaptunk egy egynapos kimenőt, hazamehettünk egy kicsit. Sajnos nem evett semmit, mindenre azt mondta: nem finom, pedig a kedvenceit főztem, ugyanúgy, mint azelőtt. Azt mondja, teljesen másnak érzi az ízeket. Biztos a gyógyszerek miatt

Visszamentünk a kórházba és végül megtörtént az, amire vártunk: elkezdtek lemenni az értékei. Ezért sajnos mégis autoimmun betegségnek néz ki a dolog, hamarosan útnak is eresztettek minket egy halom szteroiddal és egyéb más gyógyszerekkel. Úgy néz ki, beindult egy jó kis autoimmun folyamat, biztos a “véletlennek” köszönhető, hogy pont az oltások után. Első körben ugyanis (vizsgálatok nélkül) kizárták az oltások szerepét, innentől fogva nem tudják mitől lett baja. Gyenge volt még, visszajártunk vérvételekre, gyógyszerbeállításra. Bennem óriási volt a félelem, hogy egy egészséges sportoló gyerekből lett egy beteg gyermekem. Még mindig sárga volt, gyengébb és nagyon ingerlékeny a szteroidoktól. De legalább hazamehettünk…

Szentestére sikerült visszakerülnünk a kórházba. Magas láz, hasmenés, alacsony nátriumszint. Infúzió, ott alvás, vérvételek. Közben kiderült, mégsem autoimmun eredetű a betegség, nem tudják, mi okozza. Nem volt már lázas, de a CRP értéke, ami gyulladást jelez, magasabb lett, mint amikor bejöttünk. Két orvos is az epét emlegette, volt rá székletvizsgálat, de nem találtak epét a székletben.

Aztán új remény: a CRP normalizálódott. A fiunk közérzetileg jól volt, de ment a hasa és csupa pötty lett a hasa, a mellkasa és a háta is. Már előtte a kórházban is voltak kiütései, de mivel maga a májgyulladás is jár kiütésekkel, csak megfigyelték – a fül mögötti és egyéb olyan területeket, ami másra utalhat. Nem tudták megmondani, a kiütések esetleg a májgyulladás vagy allergia valamely gyógyszerre, vagy épp oltásból származó vírusos eredetűek. Ismét hazamehettünk. Szteroid kezelését fenntartották, egyre csökkentették az adagokat.

Újabb vizsgálatok jöttek, már a transzplantációt emlegették. Reméltük, hogy az értékei nem mennek feljebb. Ha az egekben lenne újra, akkor tényleg nem tudtak volna mit tenni, mert a szervkárosodás mellett véralvadási problémák is felléphetnek, úgy tudom. A rossz értékek annyira rosszak, hogy az 52-es felső referencia határos értékek a gyereknél majdnem 700-asok voltak – igaz, 2000 is volt már. A szteroidok szorították le ennyire. Otthon voltunk, de neki iskoláról – és nekem, munkáról – szó sem lehetett. A szteroidok mellett a vérkép stagnált, majd végül az epével is gond lett, és azóta sem tudják meghatározni a probléma pontos kiváltó okát. Megtettek mindent a fiunkért, amit képességeik megengedtek – ennél többet nem tudtak tenni.

Alternatív terápiára vittem, mivel volt már pozitív tapasztalatom saját betegségem kapcsán. Akkor a természetgyógyászat által gyógyultam meg. Reménykedtünk tehát, egy szakorvossal együtt végzett természetgyógyászati terápia hátha segít a fiunknak.  Az első kezelés után megtörtént: aktívabb lett újra, sőt, huncutkodni kezdett – persze még sárga volt, de hasmenése mérséklődött. Az alternatív kezelések óta végre rendeződni látszik az egészsége. Voltunk vérvételen, nagyot ugrottak jó irányba az értékek! Jól láttuk a javulást! Remélem így folytatódik a gyógyulás!

Az orvosok újra csökkentették a szteroidot, bár még így is maradt sok gyógyszer, amit szednie kell a fiunknak. Figyelünk az egészséges, kímélő étkezésre, együtt folyik a hagyományos és alternatív terápia. Köszönjük mindenkinek, aki gondolt ránk és biztatott ebben a nehéz időszakban! Köszönjük az orvosoknak is, hogy lelkiismeretesen és lehetőségeikhez képest mindent megtettek a fiunkért. Köszönjük Istennek, hogy megmentette a Gyermekünket.

Jövőre kötelező Hepatitis B oltás lesz az évfolyamban, de mivel az oltások szerepét vizsgálat nélkül kizárták, az oltást követő nemkívánatos eseményt (esetleges mellékhatást) senki sem jelentette kivizsgálásra. Nekem sem volt erre sem erőm, sem energiám, de nem is tudtam, hogyan tehetném meg. Nem reménykedhetek oltás alóli mentességben, hisz a hivatalos álláspont szerint semmi köze nincs a megkapott oltásoknak az ismeretlen eredetű betegséghez.

Most megpróbálok előre tájékozódni: a 7. osztályos kötelező kampányoltásról. A hepatitis B oltás a súlyos, fertőző hepatitis B májbetegség ellen véd. ​A hepatitis B egy ​szexuális úton, vérrel terjedő betegség. „​Olyan földrajzi területeken, ahol az előfordulás alacsony (mint hazánkban) – a vakcináció speciálisan a fertőzésnek fokozottan kitett személyeknek ajánlott. Ezek a következők: egészségügyi dolgozók, szexuális tevékenységükből eredően fokozott fertőzésveszélynek kitettek, kábítószer-élvezők, rendőrök, tűzoltók, katonák és bárki, aki munkája vagy személyes életvitele révén hepatitisz B vírusfertőzésnek lehet kitéve”.

Az oltás (ENGERIX B) alkalmazási előírásában figyelmeztetésként ez szerepel: „​Mint minden más vakcina esetében, az immunizáltakban nem minden esetben jön létre protektív immunválasz.” (…) „Megfigyelések szerint számos tényező csökkenti a hepatitisz B védőoltás nyomán adott immunválaszt. Ezek a tényezők az idősebb kor, férfi nem, néhány krónikus alapbetegség (pl. immunhiányos állapot). Krónikus májbetegség nem akadálya a hepatitisz B elleni vakcinációnak, a HB vakcináció ezekben az esetekben egyedi megítélést igényel az orvosok részéről”

syringe-1884784_1920

Az oltás kötelező 7. osztályban, akkor is, ha a fiunk nem tartozik a veszélyeztetett népességi csoportokhoz. Egyedi elbírálásra számíthatok-e vajon úgy, hogy nincs az oltások beadása és az időbeliségen túl semmilyen hivatalosan elismert, sőt vizsgált kapcsolat?

Az oltás egyik ritka​ halálos mellékhatása a máj, a vese és tüdő immunrendszer eredetű szervi károsodása. Egy 2002-es tudományos ​értékelés szerint a Hepa B oltás a béltraktus kóros reakcióját okozhatja: beleértve hepatitis, bélbetegségek és abnormális májfunkciós paramétereket. A kutatók megállapítják a majd’ évtizedes adatbázis feldolgozása alapján, hogy az oltás kockázatai meghaladják a lehetséges – oltás által nyújtani képes – előnyt.

Ki mit tenne a helyemben? Semmi garancia nincs arra, hogy megvédi őt az oltás, sem arra, hogy nem öli meg.

 

Kép illusztrációk: Pixabay.com

A vastagon, kékkel kiemelt szavakra kattintva, hivatkozások találhatók.

2 thoughts on “Ki mit tenne a helyemben?

    1. Kedves Barnabás!

      A szülök, családok védelmében a nevek és elérhetőségek nem nyilávnosak. Amennyiben bármilyen segítő szándék felmerült Önben, kérem a honlapunkon található e-mail címre írjon nekünk, amit továbbítunk a családnak. Köszönettel: SZMOV

      Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s